Úton

Pajkos lábú kicsi csikó, kék a szeme, s oly vörös, démoni, de jó!
Táncolj! Míg leesik az első pehely, vérvörös, szilveszteri hó.
Alkotott víg kedvében, a csókkal elcsábított drága ajándékozó.
Minden út Rómába vezet! Hallod? S lám, ez el is fogadható.

Megszülettünk, megszülettél, az út sebes, már egy is, maradt.
A tudás, légy kemény, alap! És a remény ma még el sem akadt!
Hit és a szeretet, a szerelem, a csodák útján, hol csillagok, fakadt.
Minden út Rómába vezet! A fény világít, míg valamerre el nem haladt!

Életedet bálban szállva, elringatva, megtorpanva, forgolódva,
Rock and roll – ban meg – megállva, kéz a kézben, boldogságra várva,
Hiúság vásárában alkut kötve, csókolózva, ölelkezve, elprédálva,
Minden út Rómába vezet! Felfedezve! Újra – újra, feltalálva.

Nem kerülheted, ha meg sem roppan, jégen járva,
Hol lépted koppan. Üdén, szépen, a sorsra várva,
Halkan, csendben, itt – ott néha elalélva, szunyókálva,
Minden út Rómába vezet! Gondolj arra! Álmodozva.

Álmod, álmunk valósulna, Bálám szamarává válna,
Tű fokán, sivatag hajója, rakétaként át is szállna,
Jegyszedőként a béka kábán gólyabálban, csak ott állna,
Minden út Rómába vezet! Gond a gonddal együtt hálna.

Jaj, ha haladsz, meg ne torpanj, saját úton téged várlak,
Kereteznek, kereszteznek, jós a térkép, s megkívánlak!
Együtt szalad vagy elválik, én babonázva varázsollak,
Minden út Rómába vezet! A célban, ha majd megtalállak!

Bájodat, itt és rögvest, te a mágnes, el ne taszíts, vedd csak elő!
Káprázatos, most oly vonzó, a mosoly máris! Így elbűvöl Ő!
Makrancos, s mily előkelő. Vigyázz! Mert nyer a koránkelő!
Minden út Rómába vezet! Szólt az égből! A báli rendező!

Gyorsan, gyorsan, szedd csak össze, a kerék megállt, gyere magad!
Forradalmak, maradiak, rabszolga, hogyan leszel egyszer szabad?
A karaván, a cél is, rohan, szalad, a fejlődés, soha, el nem akad!
Minden út Rómába vezet! Az idő megfoghatatlan, s alig marad.

Minden út Rómába vezet! Mondani kell? Ember! A cél! Hát te vagy.
Az út nehéz! Fel a völgybe, le a hegynek, eltévedve, ám vezet.
Életünk útja, hol embernek maradni, tülekedni, ma még lehet!
Minden út Rómába vezet! Rajt és a cél, ECCE HOMO, de te vagy.