Versek neked

Úton   Pajkos lábú kicsi csikó, kék a szeme, s oly vörös, démoni, de jó!Táncolj! Míg leesik az első pehely, vérvörös, szilveszteri hó.Alkotott víg kedvében, a csókkal elcsábított drága ajándékozó.Minden út Rómába vezet! Hallod? S lám, ez el is fogadható. Megszülettünk, megszülettél, az út sebes, már egy is, maradt.A tudás, légy kemény, alap! És a… Tovább »

Elkéstél     Látod, gyönyörű tündérkém, hát elkéstél,Hiába rohantál, szaladtál, mégis elkéstél,Én már az istennél, az ő angyalkája leszek,A mennyországban már csak mannát eszek.Szavalom rólad a megható, csodás verseket,Dicsérem büszkén, a rózsás, feszes kebledet,S dicsőítem, áldom, gyönyörűn, karcsú testedet.Körül lengem, mint egy meleg, tavaszi szellő,Simogatom, dédelgetem, féltve szeretgetem.Téged körbeölel, oly langyos, ölel a levegő,Párás, hát… Tovább »

Szeretlek     Most olyan légy, mint eddig még soha!Az első, az utolsó, a mindig visszatérő,A viharos égre diadalmas kéjben felívelő!Hús völgyedben, hegyekben, a beteljesedésben,Bánatban, örömben, sóvár a szerelemben,A két karodban, csók a csókban, a gyönyörben.Mert eddig, érted, mindig, mindig csak sírtam. Ölelj még! A szemérmes öledben, szemérmetlent az ágyékodban,Koldust, ki király lett, s csókolhat,… Tovább »

A szerelem     Ébredező tavaszi szellőben nyílnak a korai virágok,Kedvesem, látom, mint bókolnak neked, deli tulipánok!Madárdaltól hangos kertben, máris metszik ám a fákat,Szikkadó földbe vetik, katonásan egy sorba, a magokat.Kecskegida béget, bárány a tőgyön és ordít a szamár,Aranyló, májusi napra, zsenge fűre, kiéhezve vár.Indul az élet, csobog a forrás, pattannak a rügyek,Kikeletre virradnak, hosszú… Tovább »

Szeretlek   Elengedtelek, most szállj, legyél szabad,Az isten kéklőn fényes, szép ege alatt!Bárányfelhők úsznak és mosolyog rád, Áldott vagy benne, ó, édes, e napsugár.Szállj szabadon! Előtted nyitva a világ!Megható, kedves, drága, csodás virág.S én, a távolból! Tehetem? Vigyázok rád.Ám a szívemben és mélyen a lelkemben,„Apró kis pont”, a mindennapi imámban,Dalol, kacag, örömöt, örömtől sugároz,Fényesen fénylik,… Tovább »

Szeretlek   Te  fényes,  oly  távoli  csillag,Tündöklő, vakító nap, ragyogj!Az éji égbolton ott mosolyogsz,Kábító fényű varázslatos telihold,S bársonyos felhők mögül kandikálsz.Zöld, gyönyörű alpesi fenyves,Szellőtől, széltől ringatva suhogsz.Az Ötscher szívbe markolóan szép,Oly döbbenetes, megható szurdoka,A világ, legyen akárhány, kicsi és óriási,Aprócska és hatalmas, valamennyi,Az összes! Összes világra szóló csodája!Szépségedtől kábultan, ámulva csodállak! Csodállak! Ám nem, nem… Tovább »

Csók és ölelés   Csók és ölelés, borzongj és kábulj most egyetlenem,Mikor magához ölel, dédelget téged a szerelem,S mámoros félálomban szédülten csókolj kedvesem. Kívánlak, mert szép a vágy és szép, ez a szerelem,Dédiként is megdiderget majd a múlt, ez az érzelem!Elröppent már, elillant gyáván, szétfoszlott a félelem,Szeretettől halkult, s megalkudott némán az értelem!Parázsló öledben tűzben… Tovább »

A szeretet Szeretetet nem vár, nem kér! Szüntelen! Csak szeret.Alkétiszként megment, életet, szeretett Admétoszát,S megveti ő, szemétbe való, nem is keres, a hasznát,Ám Istenem bocsáss meg, csak ma, én gyarló vagyok. Bűnöst lel, lelt az ”ellenségei” a bűnösök fölött,Ártatlanra, igazakra, hamisak, gonoszok között, A lélekben még sem válogat, alkot, teremt és szeret, Ám Istenem bocsáss… Tovább »

Mementó     Őszi levelek, édes, lomb lepte áhított forrás,Megérint, sajgó párán tört fény, az elmúlás,Téli álomba szenderült, kikeletre váró alkotás,Erdők humuszában nyugszik Tammuzi megújulás. Sors, kitérnék előled, ha, ám lehetetlen, ezt nem lehet,Követlek utadon, kísérlek ott, hol fagyos, deres a lehelet,Tantaluszi kín, rémlátomás, csermely, sodródom veled,A holtakat ma is siratom, ám az élőket ma te vezeted. Léthé… Tovább »

Csengettek   Csengettek! Ilyenkor? Ki ez? Ki lehet ez?Úristen! Úristen! A Judit! A Judit állt, ott!A Judit ott állt, úristen, ott, a Judit, a kapu, Ott állt, a kapum előtt. Most mit csináljak?Úristen, mit csináljak? A Judit, itt, a kapu!Még a bőrömből is rögtön kibújok, örülök! Beengedsz? Beengedtem! Még szép! Szép!Hogy beengedtem, hiszen ő, a szerelmem!… Tovább »

Szeretlek   Te  fényes távoli csillag, tündöklő, vakító nap, ragyogj!Az éji égbolton ott mosolyogsz kábító fényű telihold,S bársonyos felhők mögül oly csábítóan kikandikálsz.Zöld, gyönyörű, alpesi fenyves, hajnali szellőtől ringatva,Napsugaras kéjtől dédelgetve, a friss szélben suhogsz!Az Ötscher döbbenetes, érzékeimet meglepő szurdoka,A világ valamennyi apró és hatalmas, kicsi és óriási,Az összes, nyilvántartott, világraszóló, megható csodája,Szépségedtől kábultan, káprázó… Tovább »

Isten veled   Április 24. Volt! Elmúlt! Hát, ez is egy nap!Olyan, mint a többi! Háromszázötvenhat.Valami volt, elszállt, a ködben elsuhant ám,De a szívemben megőrzőm emléked, neved!Voltam! Elbúcsúztam! Ma el is köszöntem!Hát emeld fel fejed! Most emeld a fejed.A Kosárházban megsimogattam, megsirattam,Minden kedves, minden kedves állatot.Most vége! Vége végre és megyek, tovább!A vándorbot vezet, íme,… Tovább »